18 fotó, ami megváltoztatta a szemléletünket a Földről és az univerzumról

Csupán 60 év telt el azóta, hogy az első műholdat fellőtték az űrbe. Ez alatt a rövid idő alatt pedig megtanultunk űrhajókat építeni, melyekkel elérhetünk más bolygókat. Az univerzumról még mindig nagyon keveset tudunk, de hála az űrszondáknak és a teleszkópoknak, ma már a világűr távoli pontján lévő dolgokról is láthatunk fotókat.
A következő gyönyörű képek a tudósoknak is segítettek, hogy jobban megértsék a világegyetem működését.

18. A Hold másik oldala háttérben a Földdel

A Holdnak mindig ugyanazt az oldalát látjuk. A Holdnak annyi időbe telik megkerülni a Földet, mint amennyi idő alatt egy teljes fordulatot tesz a saját tengelye körül. Mégsem látjuk mindig ugyanolyannak a Holdat. Például az Északi-sarkon a déli pólusát láthatjuk, míg a Déli-sarkon az északit.

17. A Pluto fejlődése

A Pluto 2006-ben szűnt meg a Naprendszer 9. bolygója lenni. Azóta törpebolygóként tartják számon szomszédaival, az Eris és a Ceres törpebolygókkal együtt. Valójában éppen az Eris volt az oka annak, hogy a Pluto elvesztette bolygó státuszát. Az Erist akarták a Naprendszer 10. bolygójának kinevezni, de közben a tudósok úgy döntöttek, sem az Eris, sem a Pluto nem állnak közel a bolygó definíciójához.

16. Sakk-matt, Lapos Föld Társaság

Ezt a fotót a Mount Everest csúcsán készítették. A fotós szerint ez vetett véget a laposföld-elméletnek. Egyes vélemények szerint viszont a fotó halszem optikával készült, azaz a lencsék miatt tűnik gömbölyűnek a Föld. A fotó viszont nem is elsősorban emiatt, hanem a rajta látható óriási mennyiségű szemét miatt kapott kiemelt figyelmet. A szemét mellett rengeteg zászló is látható, amiket a csúcsot elérő hegymászók hagytak maguk után.

15. Buborék-köd

Kb. 7100 fényévnyire van a Földtől a Cassiopeia csillagképben. Átmérője 7 fényévnyi, ami 1,5-szer nagyobb távolság, mint ami a Nap és annak legközelebbi szomszédja, az Alfa Centauri között van. 1787-ben fedezte fel William Herschel, de részletes képet csak 2016-ban láthattunk róla először, köszönhetően a Hubble űrtávcsőnek.

A csillag, mely a Buborék-ködöt alkotja, kb. 4 millió éves, tömege pedig 45-szöröse a Nap tömegének. Ez egy extrém forró csillag. Élettartama nem túl hosszú a tudósok szerint, kb. 10-20 millió év lehet, néhány millió év múlva felrobban, szupernóva lesz belőle.

14. A Falcon 9 indítása a Hispasat 30W-6 műholddal

2018. március 6-án a Falcon 9 egy kommunikációs műholdat állított Föld körüli pályára, ami 15 évig fog működni. Ez volt a SpaceX ötvenedik kilövése, a műhold pedig a legnagyobb, amit Elon Musk vállalata valaha Föld körüli pályára bocsátott.

13. A Hold és a Föld atmoszférája

Fotó a Holdról a Föld atmoszférája előtt.

12. Az ISS a Hold előtt

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) első modulját 1998-ban állították Föld körüli pályára. Napjainkban az ISS 400 km-rel van a bolygó felszíne felett, keringési sebessége pedig 27.000 km/h. Az űrállomás értéke 150 milliárd dollár.

11. A Sarycheva-vulkán kitörése a Kuril-szigeteken

A Kuril-szigetek egyikén, a Matua-szigeten található vulkán az elmúlt 250 évben 11-szer tört ki. Legutoljára 2009-ben, amikor a Nemzetközi Űrállomás űrhajósai le is fotózták. A kitörés annyira erőteljes volt, hogy fél kilométerrel megnövelte a part hosszát.

10. A Curiosity készített egy szelfit a Marson

A Mars Tudományos Laboratórium – ez a hivatalos elnevezése a Curiosity marsjárónak – 2012 óta kutatja a Mars felszínét. A tudósok ennek köszönhetően tudták megállapítani, hogy a Marson az űrhajósok milyen mértékű sugárzást szenvednének el. Ez 300-szor nagyobb, mint amennyi a nukleáris területeken dolgozókra megállapított éves norma. A maximum idő, amit egy ember a vörös bolygón tölthet, nem több 500 napnál.

9. Egy dudor a Tejútrendszer közepén

Galaxisunk középpontja 27.700 fényévre van tőlünk, és ez a legaktívabb része a Tejútrendszernek, ahol az új csillagok születnek. A dudor tulajdonképpen öreg csillagok tömör halmaza. A tudósok szerint itt található két fekete lyuk is, melyek közül az egyik 43 milliószor nagyobb tömegű a Napnál.

8. A Mars 80 millió kilométerre a Földtől

2016 májusában a Mars 80 millió km-es közelségbe került a Földhöz, így a Hubble űrtávcső fotót is tudott róla készíteni. Láthatod a felhőket a vörös bolygó pólusai felett, a Cassini-krátert, a Huygens-krátert és a Schiaparelli-krátert is. A tudósok szerint ezek a marsi kráterek egykor vízzel teliek voltak, sejtésük szerint a Cassini-kráterben több víz lehetett, mint a Bajkál-tóban.

7. A legrészletgazdagabb fotó a Rák-ködről

A Bika-csillagképben található a Rák-köd, ami valójában a kínai tudósok által 1054-ben megfigyelt szupernóva maradványa. Van egy neutroncsillag a közepén, ami szintén egy robbanás következtében jött létre. Átmérője 20-30 km, tömege pedig kb. azonos a Nap tömegével.

6. Egy születő csillag 4,5 fényévnyire a Hattyú-csillagképtől

Ez a formálódóban lévő csillag a körülötte lévő gázok felhasználásával gyűjt anyagot magának. A tudósok nem teljesen biztosak abban, hogy képes lesz elegendő anyagot összegyűjteni, mivel O-típusú csillagok vannak körülötte. Ezek a csillagok (a látható univerzumban csupán 65 van belőlük) a legfényesebb és legforróbb objektumok az űrben.

Ha ez a formálódó csillag elég anyagot gyűjt össze, fényesebb és nagyobb lesz a Napnál, az általa kibocsátott sugárzás pedig elpusztítja a csillagfelhőket.

5. Neil Armstrong első fotója a Holdon

1969. július 21-én az amerikai űrhajós, Neil Armstrong a Holdra lépett. Ekkor hangzott el híressé vált mondata: “Kis lépés egy embernek, de nagy lépés az emberiségnek.” 15 perccel azután, hogy lábát először tette a Hold felszínére, Buzz Aldrin is csatlakozott hozzá. Ezzel megkezdődött az űrkutatás új korszaka.

A képen egy fehér szemeteszsák is látható.

4. A Cassini által készített egyik utolsó kép a Szaturnuszról

2017. szeptember 15-én a Cassini-űrszonda belépett a Szaturnusz atmoszférájába és megszűnt létezni egy hónappal a 20. évfordulója előtt. 20 éves működése során rengeteg új információval látta el a tudósokat a Szaturnuszról, annak holdjairól, és hihetetlen fotókat is készített a bolygóról.

3. Fátyol-köd

Kb. 1471 fényévre található a Földtől a Fátyol-köd, ami egy szupernóva maradványa. Annyira hatalmas, hogy az óriási távolság ellenére is 5-ször akkora, mint a telihold. Mérete miatt a tudósok külön elnevezték az egyes részeit is.

2. Csiga-köd

Az egyik legszebb és legkülönösebb objektum a látható univerzumunkban a Csiga-köd, vagy ahogyan nevezték, “Isten szeme”. Kb. 650 fényévre van a Naptól, az egyik legközelebbi ilyen típusú objektum. Érdekessége, hogy egy Naphoz hasonló csillagnak köszönhetően alakult ki. Már befejezte az életciklusát és fehér törpecsillag lett belőle. Ez azt jelenti, hogy 6 milliárd éven belül a Napot felváltja egy másik “Isten szeme”.

1. A legfrissebb fotó a Jupiterről – 2018. május

A Juno űrszonda készítette ezt a csodás fotót a Jupiterről egy olyan furcsa szögből, ahol a Nagy Vörös Folt, ami egy hatalmas, folyamatosan tomboló vihar, az északi félgömbjén látható. A bolygón tomboló más viharok is megfigyelhetők a képen, de ezek mind kisebbek, mint a Vörös Folt. A fotó értékét a tudósok szerint elsősorban az adja, hogy a bolygót természetes színeivel sikerült megörökíteni, ami nagy segítséget jelent a tanulmányozásához.