Íme 6 könnyűnek tűnő kérdés, amire a tudósok, mind a mai napig nem tudják a választ. 

Annak ellenére, hogy a tudósok napi szinten keresnek választ a legösszetettebb kérdésekre is, még mindig akadnak olyan jellegű témák és területek, melynek keretein belül egyszerűen nem jutnak dűlőre. Ilyen például az idővel, a világűrrel és egyéb fizikai témakörhöz kapcsolódó kérdések. Sok tudós azon a véleményen van, hogy az idő csupán csak egy illúzió, illetve, hogy van gyorsabb dolog, mint a fény, ami egyébként komoly változásokat jelenthet ezen a területen. Mai cikkünkben elhoztunk nektek 6 kérdést, amire még a legokosabb, legtapasztaltabb tudósok és kutatók sem tudtak egyértelmű válasszal szolgálni azt leszámítva, hogy évek óta foglalkoznak vele.

1, A Placebo-hatás miért van ránk hatással?

Ez a hatás a sportolók életében játszott fontos szerepet egy verseny előtt. Eme eljárás keretein belül a versenyzők olyan jellegű gyógyszert kaptak, amiben voltaképpen semmilyen olyan anyag nem volt, ami hatással lett volna a teljesítményükre. Ennek ellenére, az illető elhitte azt, hogy ez a készítmény igenis javít a képességein, és végül ez a hozzáállás volt, ami hozzásegítette őt a jobb teljesítményhez. A tudósoknak azonban még nem igazán sikerült megválaszolni, hogy a szervezet miért kezd bele egy ilyen öngyógyításba, teljesítménynövelésbe, ha nem kap olyan szert.

2, Mi okozhatja a “kozmikus zajt”?

A hang terjedéséhez levegőre van szükség, ám az űrben lévő vákuum miatt ez nem lehetséges, vagyis elviekben nem lenne lehetséges. A NASA tudósai azonban 2009-ben a tejúton túlról érkező kozmikus zajra figyeltek fel, melynek forrása különböző elméletek és kutatások során is ismeretlen maradt.

A hanghullámokkal ellentétben a rádióhullámok igenis jól terjednek az űrben, sőt mi több számos csillag és kvazár is bocsát ki rádióhullámokat. Sokan nem tudják, de a galaxisnak is van egyfajta hangja, amit Karl Jansky fizikus statikus sistergésnek titulált 1931-ben. Miután részletesen elemezték a kozmikus zajt kizárták annak a lehetőségét, hogy az ősi csillagokból, rádióforrásból származna a hang. A kozmikus zaj hangja egyébként hatszor olyan erős, mint az univerzumban ismert összes rádióforrása egyszerre.

3, A meleg víz miért fagy meg gyorsabban, mint a hideg?

A víznek van egy olyan különleges tulajdonsága, hogy az ugyanolyan körülmények között kitett lefagyasztani kívánt hideg illetve meleg víz közül a melegebb fagy meg előbb, ezt hívják Mpemba-paradoxonnak. A tudósoknak eddig még nem sikerült rájönnie ennek okára.

4, Mi okozhatja a “holdillúziót”?

Ez voltaképpen egy olyan optikai csalódás, ahol a horizonton nagyobbnak látjuk a holdat, mint fent az égbolton. Viszont ez nemcsak a Holdnál van így, hanem a Napnál és más csillagképeknél is. Egyelőre a tudósoknak még nem sikerült rájönniük arra, hogy miért lesz nagyobb, ugyanis sem annak mérete sem pedig a Földhöz viszonyított távolsága nem változik meg.

5, Mi lehet gyorsabb, mint a fény?

Tudósok szerint, nincs még egy olyan dolog, ami gyorsabb lenne, mint a fény. Ennek sebessége 299 792 458 méter/másodperc, szóval ami ennél gyorsabb tudna lenni, az gyakorlatilag előbb célba ér, mint mikor elindul.

Kínai tudósok viszont azt a felfedezést tették, hogy az összefonódott kvantumrészecskék között végbemenő események négy nagyságrenddel gyorsabbak, mint a fény. Pontos adatokat ugyan nem tudtak mérni, de az eddig végzett vizsgálatok során arra következtetésre jutottak, hogy 3 billió méter per másodperces tartományban van a bizonyos interakció sebessége. Ez természetesen a laikusok számára csak néhány jelentéktelen szám, ám a fizikán belül igazi változásokat jelenthet, ugyanis mindent megváltoztathat, amit eddig a fizikáról tudni véltünk.

6, Az idő valójában csak egy illúzió lenne?

Rengeteg tudós, fizikus és más szakterületen dolgozó kutató is megpróbálta megválaszolni, hogy létezik-e az idő, de sajnos még nem találták meg a pontos választ. Sokan azon a véleményen vannak, hogy az idő csupán egy illúzió, amit azzal a céllal találtak ki annak idején, hogy a mindennapi életet egyszerűbbé tegyék és a rendszeresen végzett feladatok sorrendjét tudják érzékelni.

A híres fizikust Albert Einsteint is foglalkoztatta ez a dolog, de nem tudtak azóta sem pontos állásfoglalást mondani ezzel kapcsolatban. Az évek során több érv is szólt mind mellette, mind ellene, de képtelenség volt megmondani, melyik igaz és melyik nem. Ha érdekel titeket a téma, akkor az interneten számtalan mennyiségű cikket fogtok találni, ami csak ezt ecseteli. Több teóriát is levezettek, de még egyet sem fogadtak el hivatalos magyarázatnak.

Na mit gondolsz erről?