30 Elképesztő természeti jelenség a Földön

A természet a legcsodálatosabb és egyúttal legérthetetlenebb dolog a világon, éppen ezért képes olyan dolgokat alkotni, amikre néha még magyarázatot találni is nehéz.

Legokosabb tudósaink persze folyamatosan dolgoznak az időnként újra és újra megjelenő, új természeti jelenségek megmagyarázásán, de némelyik olykor még nekik is igen kemény fejfájást tud okozni. Ha engem kérdeztek némely ilyen természeti jelenség még mindig sántít kicsit, legalábbis a tudósok magyarázata nem tűnik nekem 100\%-ig pontosnak, de nem is feltétlenül kell elmerülnünk ezeknek a varázslatos természeti jelenségeknek a tudományos oldalában, nekünk, egyszerű hétköznapi embereknek elég lehet az is, ha csodálattal adózunk ezek fölött a különös és utánozhatatlan természeti jelenségek felett.

Most 30 olyan, elképesztő természeti jelenséget gyűjtöttem össze, amik egészen biztosan téged is levesznek majd a lábadról, hisz valami fantasztikusak!

Piszkos vihar vagy más néven: vulkáni villámlás. A levegőbe lövellő vulkáni hamu okozza.

,,Pokol kapuja” nevű természetes gáz mező, amit a tudósok 1971-ben véletlenül meggyújtottak és még a mai napig egyfolytában ég.

Gyúlékony jégbuborékok: valójában megfagyott metánbuborékok amik a jég fogságába estek az Abraham tó szívében.

Catatumbói villámlás – egy venezuelai folyóról kapta a nevét, amelynek torkolatánál minden második nap 10 órán át tartó borzalmas viharok tombolnak, immáron 100 éve folyamatosan.

Karácsony-szigeti vörös ollós rákok: minden évben mint egy 43 millió rák jön itt ki az óceánból, hogy lerakják tojásaikat a sziget homokjába.

Képesek a sziget teljes forgalmát is megbénítani, noha próbálnak speciálisan védekezni ellenük.

Pompás királylepke: Az északkelet amerikai populáció az ősz érkeztével a melegebb déli tájakra vonul, hatalmas, felhő méretű csoportokban.

Szürreális pókhálók: az ausztráliai Wagga Wagga település környékén a mindent az árvíz elől menekülő pókok hálói borítottak be 2012-ben.

Rejtélyes namíbiai tündérkörök: szabályos köröket alkotó fűalakzatok, melyek egyes feltételezések szerint a termeszek pusztítása miatt öltenek ilyen különös formát.

Víz alatti gabonakörök: a hím gömbhalak hozzák létre ezeket a csodálatos mintákat, hogy lenyűgözzék a nőstényeket.

Új-zélandi gömbsziklák: a tengerparti erózió hatására koptak le szabályos gömb alakúra.

Nagy kék lyuk: egy óriási víznyelő Belize partjainál, mely 300 méter széles és mint egy 124 méter mély.

A Fekete nap: hatalmas, akár 50 ezer fős seregély csoportok, melyek annyira egyként mozognak a telet megelőző vonulásuk alkalmával, hogy a napot is képesek eltakarni. Amikor egy madárraj egyként viselkedik, mint a halak a tengerben, murmurációnak hívjuk.

A nagy szardínia-futás: májustól júliusig több milliárd szardínia indul útnak Dél-Afrika partjainál, elképesztő méretű bolyokban, hogy észak felé, a partokhoz közelebbi vizekbe ússzanak.

Óriások útja: egy vulkáni tevékenység eredményeként létrejött, körülbelül 40 000 bazaltoszlopból álló terület, Észak-Írországban.

A vitorlázó kövek rejtélyes vándorlása: az amerikai Halál-völgy nemzeti park különös időjárása okozta geológiai jelenség, amikor a sziklák az erős szél és a vizes agyagos talajnak köszönhetően elcsúsznak, látványos nyomokat hagyva maguk után.

Torlóár: az a jelenség, amikor a dagály által kiváltott hullám felhatol egy folyó medrébe. Az emelkedő dagály a vizet benyomja a folyótorkolatba, és az összeszűkülő mederbe egy vagy több hullám hatol be a folyásiránnyal szemben.

Virágzó sivatag: az Atacama-sivatagban előforduló jelenség, hogy amikor a csapadék szokatlanul magas, a növényzet életet visz a kopár, homok borította síkságokra.

Horizontális ív, más néven tűzszivárványok: egy optikai jelenség amikor a jeges hókristályokból álló pehelyfelhőkön megcsillanó nap hatására a felhő szivárvány színekben pompázik.

Lentikuláris felhő: lencse alakú felhőforma, mely általában kialudt tűzhányók felett keletkezik.

Mammatus felhők: egy ritka felhőképződmény, mely olyan felhődudorokból áll, melyek a zivatarfelhők üllőjének alsó részéről lógnak alá.

Poláris sztratoszférikus felhők, vagy más néven gyöngyházfényű felhők: különlegessége, hogy a legtöbb felhőtípussal ellentétben nem a troposzféra képződménye, a sztratoszférában alakul ki, 15-20 km magasságban.

Undulatus asperatus: egy nagyon ritka felhőtípus, mely 1951 óta ismert és különleges, érdes-hullámos felhők alkotják.

Nátron-tó: a Nátron-tó sós tó Tanzánia északi részében, a kenyai határhoz közel, a Nagy-hasadékvölgyben. Jellegzetes vöröses színe a gyors párolgás következménye.

Kanadai ,,pöttyös tó”: a kanadai Kliluk-tó tartalmazza a legnagyobb mennyiségű kalcium, magnézium és nátrium-szulfátot a világon. Nyáron az elpárolgó tó hátrahagyja az ásványi anyagokat, amelyek hatására nagy pöttyök jönnek létre.

Foszforeszkáló hullámok a Maldív-szigeteken: a különleges látványt a foszforeszkáló fitoplanktonok okozzák, amikor a mikroszkopikus nagyságú növényi organizmusokat nagy mennyiségben partra mossák a hullámok.

Vörös dagály: olyan ritka természeti jelenség, amikor a vízben található dinoflagellates annyira sok, hogy a víz agyag vörös színűvé válik.

Fénypillérek: leginkább a szivárványhoz hasonlít, csak éppen itt nem esőcseppeken, hanem fagyott, lebegő jégkristályokon törik meg és tükröződik vissza a fény.

Szivárvány eukaliptusz: a föld legszínesebb fája, mely az év során különböző időpontokban és a törzs különböző helyein dobja le magáról a kérgét. Ilyenkor előbukkan a világoszöld színű, belső kéreg. Majd ahogy ez elkezd öregedni, egyre sötétebb lesz, érlelődik, amely során kékes-lilás, narancssárga-rózsaszín, majd barna tónusú lesz.

Jégvirágok: különös természeti jelenség amikor az összefüggő jégpáncél tetején keletkező jégkristályok különös, virág alakzatokat formálnak.

Hókémény az Antarktiszon: a Föld legdélebbi, jelenleg is aktív vulkánja.