12 hihetetlen tény a világűrről, ami rádöbbent arra, hogy az univerzum tele van meglepetéssel

betöltés...

Voltak idők, amikor az emberek úgy hitték, a Föld lapos, aztán úgy gondolták, hogy a Nap kering a bolygónk körül. Azóta eltelt pár száz év, és ma már sok mindent tudunk a Nagy Bummról, feketelyukakról, és a folyamatosan táguló Univerzumról. Ezen felfedezésekből osztunk meg veletek 11 érdekes tényt, amely mindenkit rádöbbent arra, hogy milyen apróak is vagyunk valójában, és mennyi mindent nem tudtunk a Világegyetemről.

Az anyag 99 százaléka üres tér. Ha eltávolítanánk az atomok között levő teret, az emberiség (7 milliárd ember) elférne egy kockacukorban.

Mindannyiunkban találhatóak olyan atomok, amelyek egykor csillagokat építettek fel, amelyek több milliárd éve felrobbantak.

A statikus, fehér zaj a tévé képernyőjén valójában a Nagy Bummból visszamaradt kozmikus háttérsugárzás.

Ha egy 65 millió fényévnyi távolságra élő földönkívüli ránézne a Földre egy szuperteleszkóppal, dinoszauruszokat látna a bolygónkon.

Egy év a Vénuszon 224 földi nappal egyenlő. Egy nap a Vénuszon viszont 243 földi nappal egyenlő, tehát egy nap hosszabb mint egy év.

A testünket felépítő hidrogénatomok nagy része a Nagy Bummból származik, amely nagyjából 13,7 milliárd éve történt.

A Nap tömege a Naprendszer tömegének 99,8%-át teszi ki. Olyan nagy, hogy a Föld 1,3 milliószor férne el benne.

Az Univerzumban több csillag található mint amennyi homokszem van összesen a Földön.

A világűr szagát az asztronauták többek között a következő dolgokhoz hasonlították: égett faszén, sülthús, elhasznált puskapor, hegesztési gázok, dió és fékbetét, odaégett mandulás süti, egy napja a hóban hagyott nedves ruha, rum.

A neutroncsillagok annyira sűrűek, hogy egyetlen teáskanálnyi alkotóanyaguk nagyobb tömegű, mint a Mount Everest.

A megfigyelhető anyag az Univerzumnak csupán 5%-át teszi ki. A maradék 95% sötét anyag illetve sötét energia, amely nem megfigyelhető, emiatt nagyon keveset tudunk róla.

Így nézne ki a Föld, ha a 390 méter széles Apophis kisbolygó belecsapódna 2070-ben. Ha keresztezné a Föld pályáját, szárazföldbe csapódása esetén több magyarországnyi területet pusztítana el, és ha egy óceánban landolna, hatalmas szökőárak árasztanák el a Földet. A robbanás energiája közel 50 milliószorosa lenne a Hirosimára ledobott atombombáénak.

betöltés...