Túlélési fortélyok, amik nagyszüleinkkel együtt a sírba szálltak!
Mindenki érzi, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik és olyan válság közelébe kerültünk, aminek átvészeléséhez minden tudásunkra szükségünk lesz. Egyre több a megoldatlan, súlyos probléma… Menekültek, éhínség, élelmiszerválság, betegségek, klímaváltozás… sorolnunk sem kell. Az elmúlt évek, évtizedek viszonylagos kényelme elpuhított minket, de eljöhet az idő, mikor szükség lesz ezekre a trükkökre:
1. Önellátó kertgazdálkodás:
A második világháború alatt nagyszüleink túlélési esélyeit nagyban növelte, hogy kis zöldséges kerteket gondoztak. Természetes, finom termés, amiről tudod, hogy gondoskodó kezek nevelgették.
2. Önellátó állattenyésztés:
Teljesen mindegy, hogy kisebb állatokkal próbálkozol, mint a baromfik, nyulak, vagy inkább nagyobb testűekkel, mint a kecske, malac. Minden olyan állat, amiből vacsorát tudsz főzni, hasznos lehet számodra, ha eljönnek a „nehezebb” idők.
3. Gyógyfüvek, gyógyteák és természetes gyógykészítmények receptjei:
Talán furcsának hangzik, de egykor a gyógynövények adták az ötletet a gyógyszerkészítéshez, és először a gyógynövényekből készültek a gyógyszerek. Rengeteg hasznos gyógynövényt ismertünk már meg. Ne hagyd, hogy ez a tudás kárba menjen.
4. A lovaglás művészete:
Ez is furcsa lehet elsőre, főleg annak, aki soha életében nem ült még lovon. Ha valami szörnyűség történik a világban (zombi apokalipszis…), jobb lesz, ha a járműveket inkább csak alkatrészként használod fel. A lovak – szemben a bkv-val – szeretetreméltók, erősek, könnyű velük együttműködni.
5. A vadászat mestersége:
Igen, szörnyen hangzik, de elkerülhetetlen. Ha már arra sem lesz lehetőséged, hogy bármit is termessz/tenyéssz otthon, igenis le kell tudnod vadászni magadnak valamit, ami élelmedül szolgálhat. (Nyilván nem emberre gondolunk.)
6. Kovácsmesterség:
Vajon manapság hányan értenek a fém megmunkálásához? Hányan tudnak még eszközöket készíteni? Sosem késő feleleveníteni az egyik legősibb és leghasznosabb mesterséget, hiszen többek között ennek köszönhetjük, hogy ki tudtunk emelkedni az állatvilágból. Megvédhettük magunkat, építhettünk, alkothattunk! Eljöhet a napja, amikor újra szükségünk lesz a kovácsok tudására!
A jelek egyre sűrűsödnek és nekünk résen kell lenni, különben készületlenül ér majd a “vihar”! Ne feledjétek, érdemes lehet feleleveníteni egy-egy ilyen hasznos mesterséget. Nem polihisztorokra van szükség, hanem olyan közösségekre, ahol mindenki ért valamihez, ezzel biztosítva a közösség túlélését!
