Fotósorozat készült az utolsó ötven megnyomorított lábú nőről, akik egykor a gazdagság és a szépség szimbólumai voltak.
Nehéz elhinni, de ezek a nők egykor a gazdagság és a szépség szimbólumai voltak.
A kötözött láb valaha a szépség és gazdagság szimbóluma volt Kínában, nők millióit nyomorították meg tradicionálisan hosszú évszázadokon át. Habár a hagyományt 1912-ben törvényileg betiltották, az utolsó gyárat, amelyben lótusz cipőket gyártottak, csupán hat éve számolták fel – írja a The Guardian.
A kínai nőknek a szó szoros értelmében meg kellett szenvedniük a szépségért. A kötözött láb története a X. századra tekint vissza. A legenda szerint Li Yu uralkodó beleszeretett egy gyönyörű táncosnőbe, aki kötözött lábbal adta elő a “Lótusz táncot”, ettől fogva vált divatossá az apró, hegyes lábfej kialakítása. A kívánt formához még gyermekkorban el kellett törni a lábujjakat – kivéve a nagylábujjat –, hogy a lábfej megfelelően formálhatóvá váljon. Ezután olyan szorosan kötözték össze azt, hogy a láb képtelen legyen nőni. A tökéletes lábhossz mindösszesen 10-15 centiméter volt. A lábfejet gyógynövényekkel és olajokkal kezelték, hogy lazítsák a bőrt
A legtöbb lány 7 évesen esett át a tortúrán. “Az első év kínzó volt, arra kényszerítették őket, hogy addig sétáljanak, amíg a lábujjaik össze nem törnek a saját súlyuk alatt” – meséli Jo Farrell fotográfus, aki nem hitte, hogy találkozhat még olyan nővel, aki elszenvedte ezt az embertelen procedúrát.
103 éve tiltották be a kötözést, de sokan a törvény ellenére folytatták a szokást a jobb élet reményében. A kötözött lábú nők számára fájdalmas volt a járás, így képtelenek lettek volna a földeken dolgozni, ezért a lótusz láb státusszimbólummá vált. A vidéki lányok úgy érezték, ez az egyetlen módja, hogy gazdag férjet fogjanak maguknak.
Jo Farrell egy véletlen során bukkant rá az első fotóalanyára. A fotós, aki eltűnőben levő kulturális gyakorlatok dokumentálásának szentelte karrierjét, 2005-ben egy taxisofőrrel elegyedett beszélgetésbe Sanghaiban. A sofőr elmesélte neki, hogy nagyanyja is egy a kötözött lábú nők közül. Így lett a projekt első résztvevője a 103 éves Zang Yun Ying. Farrellnek összesen ötven lótusz lábú nőt sikerült felkutatnia kilenc éves kalandja során.
Az ’50-es években kifejezetten üldözték azokat, akik törvénytelenül gyakorolták a tradíciót. Mao elnök “kötözésellenes nyomozókat” alkalmazott, akik felkutatták és nyilvános megaláztatásokban részesítették őket. “A kötszereiket kiakasztották az ablakba, hogy mindenki lássa és kinevethesse őket” – mondta a fotós.
A szépség mind az ötven életben maradt áldozata elszegényedett, Isten háta mögötti településeken él és a mai napig rejtőzködik. Közülük öten még mindig kötözik a lábukat, de a többség azóta megszabadult a deformitásukért felelős béklyóktól.
