10 évvel ezelőtt ezek a sziámi ikrek szét lettek választva. Vajon most hogy néznek ki?

Amikor először meglátod a testvéreket, Abby és Isabelle Carlsont, valószínűleg nem veszel rajtuk észre semmi szokatlant. Teljesen egyformán néznek ki, de egyébként a nővérek teljesen normális 10 éves lánynak tűnnek.
Nem tudhatod, hogy ezek a lányok születésük után majdnem meghaltak.

Abby és Isabelle sziámi ikrekként születtek, Isabelle szíve Abby mellkasában volt, szinte minden szervük össze volt csavarodva a két testük között. És mindössze tíz évvel ezelőtt, a Mayo Klinikán dolgozó orvosokat egy hihetetlenül trükkös műtét elvégzésére képezték: a sziámi ikerpár szétválasztására készültek.

Annak ellenére, hogy az orvosi csapatok biztosították a lányok szüleit, hogy kezükben tartják a helyzetet, minden érintett tudatában volt a lehetséges kockázatoknak. De Dr. Christopher Moir gyermekgyógyász, jól felkészítette munkatársait az eljárásra, és mindenki kész volt a két kislány megmentésére.

“Van szívsebész csapatod, hasnyálmirigy csapatod, májspecialista csapatod, plasztikai sebészeti csapatod … és duplázd meg őket, mert két beteg van” – nyilatkozta 2006-ban a CBS-nek Dr. Moir.

2006. május 12-én ez a 17 sebész 12 órát dolgozott azon, hogy sikeresen szétválasszák Abbyt és Isabelle-t. Mindössze két héttel később a lányok már két gyermekként térhettek vissza észak-dakotai otthonukba.

Most, tíz évvel később, a Carlson család elég szerencsés volt ahhoz, hogy lássák a két gyereküket felnőni. Nézték őket, ahogy egyedül járnak, tornázni tanulnak, belenőnek a ruhákba és kinövik azokat, és optimistán vágyódnak az életre.

A lányok vidámak, nagyon akadémikusan fejlettek, fizikailag egészségesek – és egy kicsit versengőek is! Egyik iker sem akarj, hogy összetévesszék a másikkal, és folyamatosan verseny van közöttük, amit csak a testvérek fognak valóban megérteni.

Az egyik lány tanára biztosította a CBS-t, hogy “van oka”, hogy az ikrek szét lettek választva egymástól, amit mi csak elképzelni tudunk, hogy vágyakoznak arra, hogy felülmúlják egymást! A “One in a Million” nyakláncuk az egyetlen kirívó emlékeztető, hogy valóban különlegesek.

Annak ellenére azonban, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy saját maguk legyenek, a lányok között még mindig szétszakíthatatlan kötelék van. Bevallják a CBS-nek, hogy hajlamosak megragadni egymás kezét, amikor nyilvános helyeken vannak, például a helyi bevásárlóközpontban.

“Furcsa”, kuncognak a lányok, kínosan elhúzódva egymástól.
De ez valóban bármi, csak nem “furcsa”! Amint a szüleik láthatják, ez az ösztönös mozgás egészen a sziámi ikrekként töltött idejükhöz nyúlik vissza; a két kéz, amelyet hajlamosak fogni, az a kettő, amely életük első heteiben össze volt préselve.

Ez a kézfogás szimbolikus kötelék, ami mindig a lányok között lesz. Felnőnek, hogy erős, okos, független fiatal nők legyenek – kétségtelenül mindig egymással fognak versenyezni és próbálnak megállni a saját lábukon – de mindvégig mély kapcsolat lesz közöttük, olyan, amelyet csak ők lesznek képesek igazán megérteni.

Mit gondolsz erről a csodálatos történetről? Oszd meg gondolataidat hozzászólásban.