10 véletlen találmány és felfedezés, aminek történetét talán nem is hallottad

betöltés...

Életünk során vajmi kevésszer gondolunk arra, hogy a találmányok, amik megkönnyítik mindennapjainkat, vajon honnan származnak. Számos felfedezés és találmány persze direkt, ennek ellenére mégis vannak olyanok, amik csupán a véletlen művei. Ezek mind-mind elősegítették a világ átalakulását és életünk megkönnyítését.

Gondoltad volna, hogy a tűzijáték egy konyhai kísérlet eredménye? Hogy a pillanatragasztó eredetileg egy puska lett volna? Vagy, hogy a viagra szívgyógyszernek készült? Ha ezekre nem a válaszod, akkor ezeket és még néhány izgalmas és érdekes dolog eredetét és véletlenszerű felfedezését is megtudhatod.

Tűzijáték

Körülbelül kétezer évvel ezelőtt Kínában egy szakács faszénnel, kénnel és salétrommal kísérletezett. Ez a három elem mind megtalálható a konyhában. Amikor a férfi összekeverte ezt a három elemet, a keverék begyulladt és elégett. Később a keveréket bambuszcsőbe préselték, az pedig felrobbant. Később a szakács rájött, hogy különböző színű robbanásokat is képes létrehozni, ezt ismerjük ma is tűzijátékként.

Egy másik forrás szerint a tűzijáték felfedezése a Song dinasztia uralkodása alatt történt, a kilencedik században. A kor emberei úgy vélték, hogy a robbantás és durrogtatás megvédi őket és elűzi a gonosz szellemeket.

Tépőzár

1955-ben a svájci villamosmérnök, George de Mestral kutyáját sétáltatta, amikor észrevette, hogy a bojtorján bojtjai ruhájához és kutyája szőréhez tapadtak. Mestral mikroszkóp alatt vizsgálta meg a bojtokat, amikor látta, hogy több ezer apró kampó található rajtuk, aminek segítségével a ruhájához tapadtak. Ennek a véletlen felfedezésnek köszönhetően úgy határozott, hogy készít egy kétoldalú rögzítőrendszert, aminek egyik oldala apró kampókkal ellátott, míg a másik olyan, mint nadrágja anyaga. A mérnöknek több anyagot is ki kellett próbálnia mire eljutott a legtökéletesebb megoldásig, ami a nejlon volt. Így jött létre a tépőzár, vagyis Velcro, angolul pedig velvet, azaz bársony és crochet, vagyis horgolás szavakból a ma ismert tépőzár szó. Két évtizeddel később a NASA is felfigyelt egy másik találmányára, a botkormányra.

Biztonsági üveg

1903-ban, Edward Benedictus, francia tudós laboratóriumában dolgozott, amikor egy magas polcról szeretett volna levenni egy üveget, azonban véletlenül leverte azt. A leesett üveg nem tört millió darabra, csupán megrepedt és betöredezett, így eredeti formája nagyjából megmaradt. A vizsgálat során kiderült, hogy az üveg cellulóz-nitrátot tartalmazott, ami megszáradva akadályozta meg az üveg széttörését.

Abban az időben az autók üvegei, ablakok, szélvédők sima mezei üvegekből készültek, amik egy-egy baleset bekövetkeztével életveszélyesek voltak. Benedictus az újságban olvasott egy autóbalesetről, ez vezetett ahhoz, hogy kísérletezni kezdjen egy új típusú üveg létrehozásával. A francia tudós megalkotta az első biztonsági üveget, ami kétrétegű volt, a rétegek közé pedig cellulóz-nitrát réteg került. Benedictus ezzel biztonságosabbá tette a közlekedést.

Pillanatragasztó

1942-ben Dr. Harry Coover munka közben fedezte fel a pillanatragasztót. Éppen egy optikailag átlátszó géppuska irányzékán munkálkodott, amikor észrevette, hogy a cyanoacrylate túl ragadós. A második világháború alatt Coover vezette a kutatócsoportot, amivel célzókészülékek készítésére alkalmas műanyagot próbáltak előállítani., eközben fedezték fel véletlenül a vegyületet. 1951-ben kollégájával, Fred Joynerrel valóban sikerült feltalálnia a ragasztóanyagot, amit 1958-ban hoztak először forgalomba.

Teafilter

1908-ban egy New York-i teakereskedőnek, Thomas Sullivannek támadt az a zseniális ötlete, hogy a teakeverékeket előre csomagolva, kiporciózva kellene árusítani. Sullivan kicsi selyemzacskókat használt a csomagoláshoz, amibe egy-egy kis adagnyi teafüvet rakott. A vásárlók kedvelték az újdonságot, mivel többé nem kellett fémtojásba tenniük a teafüvet, hanem a selyemzsákot egyszerűen beledobták a forró vízbe. Egy kis idő elteltével panasz érkezett a finom anyagból készült teazacskókra, azok ugyanis könnyen megsérültek. Évek múlva döbbentek csak rá, hogy Sullivan tulajdonképpen feltalálta az egyszer használatos teafiltert.

Az 1920-as években megindult a tömeggyártás, a teafilterek anyaga kezdetben olcsó és erős géz volt, később egy speciális papírt választottak. Majd a vízbe lógatást segítő cérna is rákerült, valamint egy kis cetli is, ami a tea márkáját jelölte.

Penicillin

1928-ban Alexander Fleming a londoni St. Mary kórházban felfedezte, hogy a Staphylococcus tenyészetébe került kékes-zöldes penész szennyeződés körül a baktériumok nem növekednek tovább. Fleming azt a következtetést vonta le, hogy a penész olyan anyagot bocsájt ki, ami meggátolja a baktériumok növekedését, valamint el is pusztítja azokat. A kitenyésztés után rájött, hogy a Penicillium családba tartozó fajról van szó, ami ma Penicillium notatum fajként ismert.

Az akkori szerekhez képest a penicillinnek minimális toxikus hatása volt. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem marad elegendő ideig az emberi szervezetben ahhoz, hogy elpusztítsa a patogén baktériumokat. 1931-ben fel is hagyott a penicillin tanulmányozásával, majd három évvel később klinikai kísérleteket folytatott, ennek köszönhetően pedig, 1940-ben sikerült előállítania a penicillint tisztított formában.

1942. március 14-én John Bumstead és Orvan Hess kezelte sikeresen penicillinnel embert.

Mikrohullámú sütő

Percy Spencer tizenkét éves korában otthagyta az iskolát és egy papírgyárban kezdett dolgozni. A második világháborúban, 1945-ben egy radaron dolgozott, miközben észrevette, hogy a zsebébe tett csokoládé megolvadt. Mivel nem a magas testhőmérséklet vagy az időjrás okozta az olvadást, tanulmányozni kezdte a kérdéskört. Kezdetben a magnetron közelébe helyezett kukoricaszemekkel kísérletezett. Itt megsúgjuk, hogy a világ első mikrózott étele a pattogatott kukorica, vagyis popcorn volt.

Majd a teáskannába helyezett tojással próbálkozott, de az felrobbant, amikor a tojás minőségét ellenőrizte. Az első tényleges mikró egy nagy teljesítményű magnetron volt, amit egy zárt fémláda vett körül. 1945. október 8-án szabadalmaztatták, Radarange fantázianévvel. 1947-ben került először kereskedelmi fogalomba, ám méretével adódtak problémák. Amellett, hogy két méter magas volt, a súlya elérte a 340 kilogrammot. Kis idő múlva viszont, már a ma is jól ismert és használt mikrósütők is elkészültek, majd tömeges gyártásuk is elindult.

Dinamit

A dinamit egy robbanóanyag, ami nitroglicerinből és abszorbensként kovaföldből készül. A dinamitot Alfred Nobel, svéd mérnök-vegyész találta fel 1866-ban, majd egy évvel később a németországi Hamburg melletti Krümmelben szabadalmaztatta.

Alfred Nobel 1847-ben kezdett kísérletezni a nitroglicerinnel. Tíz százalék nitroglicerint adott a lőporhoz, ami fokozta a hatásfokot. Mivel az oldat a legkisebb ütésre is felrobbant, a kísérletsorozat halálos kimenetelű volt. Nobel öccsének, Emilnek és még néhány embernek a halálát okozta.

Nobel szerette volna, ha a nitroglicerin előállításának veszélye csökkenne. Megállapította, hogy 75 százalék nitroglicerin, fél százalék szóda és 24,5 százalék kovaföld keveréke már kellően stabil lesz ahhoz, hogy szállítás közben ne következzen be robbanás. A dinamit felfedezése forradalmasította az építkezést és a hadviselést is.

Viagra

1992-ben a szildenafil nevű gyógyszer hatóanyagot Merthyr Tydfil nevű walesi falu férfijain tesztelték, ezt ismerjük ma Viagraként. Az eredeti cél a vérnyomás csökkentése, valamint a mellkasi fájdalmak enyhítése volt.

1998-ban a Pfizer gyógyszergyár célja egy szívkoszorúér-görcsök elleni gyógyszer feltalálása volt. Így kifejlesztették az UK92480 nevű tablettát. A kívánt hatást azonban, nem érték el, kis kék tablettájuk másodlagos hatása viszont, rendkívül érdekesnek bizonyult. A férfiak nem is szívesen váltak volna meg a gyógyszertől, így jött létre a Viagra, ami napjainkban a világ egyik legnagyobb eladási számmal rendelkező gyógyszere. A becslések szerint világszerte napi 604.800. tablettát értékesítenek.

Inzulin

Bár maga az inzulin feltalálása nem teljesen véletlen volt, de maga a felfedezés, ami lehetővé tette a tudósok számára, hogy megtalálják az inzulint, bizony véletlenül történt. 1889-ben a strasbourgi egyetem két orvosa, Frederick Banting és Charles Best azt szerette volna megérteni, hogy az emésztést hogyan befolyásolja a hasnyálmirigy.

Ennek érdekében egy egészséges kutya hasnyálmirigyét távolították el, néhány nappal később pedig megfigyelték, hogy az állat vizeletén legyek jelennek meg. Megvizsgálták a vizeletet, amiben cukrot találtak. Így rájöttek, hogy a hasnyálmirigy eltávolítása cukorbetegséget okoz.

A hasnyálmirigy szabályozza a vércukor szintet. A torontói egyetem kutatói 1920 és 1922 között elkülönítették a hasnyálmirigy-szekréciót, ezt nevezzük inzulinnak. A felfedezés lehetővé tette, hogy a cukorbetegség kezelhető legyen, ne vezessen az emberek halálához.

betöltés...