A tudomány állítja: Ha szereted Harry Pottert, csakis jó ember lehetsz!
Több mint 20 éve már, hogy a világot először elvarázsolta a legelső Harry Potter könyv. Az emberek az egész világon ámulattal olvastak a fantasztikus lényekről, a veszélyes mérgekről, a varázslatokról és a gonosz teremtmények ellen vívott küzdelmekről. Egy tanulmány szerint pedig Harry Potter történetei nem csak a képzeletünket képese elbűvölni, de a valóságban is hatással vannak ránk, jobb emberré tudnak formálni minket.
Ezernyi oka van annak, hogy a Harry Potter könyvek miért nem hiányozhatnak egyetlen család könyvespolcáról sem. Most itt van egy újabb!
Szakértők szerint azok, akik igazi Harry Potter rajongók és nemcsak a főhőst, de annak barátait is szeretik, sokkal toleránsabbak bizonyos emberekkel szemben, nagyobb empátiával viseltetnek a kisebbségek és azon emberek iránt, akiket valamiért a társadalom megbélyegez. Ez nem varázslat, ez tudomány!
A vizsgálatnak 3 része volt, amiben megerősítették a kezdeti feltételezést. Az első kísérletet általános iskolásokkal végezték, akiket két részre osztottak. Vizsgálták őket olyan fejezetek olvasása előtt és után, melyek előítéletekhez kapcsolódtak (pl. mikor Draco Malfoy azért piszkálta Hermionét, mert mugli származású) és melyek semlegesek voltak (pl. mikor Harry megvette a varázspálcáját).
A vizsgálat 2. és 3. szakaszába középiskolásokat és egyetemistákat is bevontak. Miután elolvasták a könyvet, arról kérdezték őket, milyen érzéseik vannak a tőlük különböző emberekkel kapcsolatban.
A kalandok során Harry Potter szemével láthatjuk a világot, és amit látunk, az nem mindig örömteli. Ilyen például Voldemort megszállottsága a varázslók és boszorkányok tiszta származásával kapcsolatban. Valójában szinte valamennyi szereplőnek meg kell birkóznia olyan nehézségekkel, melyeket a bizonyos szempontból való különbözősége okoz.
Míg Hermione egy “koszos kis mugli”, addig Ron nagyon szegény családból származik, Neville Longbottom pedig esetlen és ügyetlen. Hagrid egy óriás, aki a Roxfortban tanít, de nem szabad varázsolnia. Mindezek ellenére ők mind jó barátok, és mindig készek segíteni egymáson.
Maga Harry is jól tudja, milyen nehéz másnak lenni. Elvesztette a szüleit, és beszűkült gondolkodású, bigott, előítéletes nevelőszülőkkel nőtt fel egy lépcső alatti szekrényben. Egyetlen barátja sem volt, az unokatestvére pedig állandóan bántotta. Tehát Harrynek is kijutott, pontosan ismeri ezt a helyzetet.
A történet bepillantást enged a varázslók igazságtalan világába, és ezen keresztül fellibbenti a fátylat a való világban létező előítéletekről is.
Harry karakterén keresztül megérthetjük, hogy a legfontosabb dolog kedvesen bánni másokkal, függetlenül attól, hogy mennyire és miben különböznek tőlünk. Ezt Dumbledore szavai is megerősítik: “Mit számít, ha nyelvünkben és szokásainkban különbözünk, ha a célunk közös? Ha nyitott szívvel fordulunk egymás felé, semmi sem állhat közénk.”
