9 undorító dolog, amit rendszeresen megeszünk adalékanyagként
Az egyik egy mirigyváladék a hódok végbeléről. Nem vicc…
Te tudod, mit ettél ma idáig? Hogy mi volt egészen pontosan a reggelidben? Beugrottál esetleg egy közeli gyorsétterembe? Vagy a szupermarketbe, hogy ebédre valót vegyél?
Sajnos bármit is ettél, egy dolog szinte biztos: nem tudod pontosan, milyen alapanyagokból készítették el.
A Mirror összegyűjtött 9 bizarr – vagy azt is mondhatnánk, undorító – adalékanyagot, amiket rendszeresen fogyasztunk úgy, hogy fogalmunk sincs róla!
1. Mirigyváladék (!) a hódok végbeléről (!)
Igen, jól olvastad! A kasztóreum, vagyis hódzsír a hód végbele közelében elhelyezkedő mirigyek váladékából készült, ízletes adalékanyag. Ezt a váladékot a hód területjelölésre használja. A nőstény pedig a hímek csábítására. Mi pedig édes vanília, eper és málna aromát készítünk belőle, amellyel italainkat és édességeinket ízesítjük. Természetesen rajta van az engedélyezett természetes ízesítőanyagok listáján. Azért kíváncsiak lennénk, ki és hogyan jött rá először, hogy erre is használható…
A következő típusú élelmiszerekben találkozhatunk az anyaggal: alkoholos italok, pékáru, fagyasztott tejtermékek, rágógumi, húskészítmények, pudingok, zselatin, fagylalt, vanília- és málnaízű élelmiszerek.
2. Haj
Az l-cisztein egy aminosav – a haj egyik építőeleme. De elárulunk egy titkot: számos pékárué is – többek közt a sokak által kedvelt pizzáé.
Mi a rosszabb? Ha emberi hajat eszünk, vagy ha disznószőrt? A kérdés azért lényeges, mert az l-ciszteint gyakorta nyerik ki disznószőrből vagy kacsatollból. Viszont ha valaki Amerikába tervezi a vakációt, tudjon róla, hogy ott elfogadott gyakorlat, hogy emberi hajból vonják ki. Szerencsére az EU tagországaiban tiltólistára tették.
A Vegetarian Resource Group nevű vegetáriánus csoport azt is kiderítette, hogy a McDonald’s némelyik termékében kacsatollból kivont l-ciszteint használ. Példának okáért, ahogyan az Amerikában népszerű Dunkin Donuts is.
A következő típusú élelmiszerekben találkozhatunk az anyaggal: pizza, pékáru, gyorsételek.
3. Fagyálló
Propilén-glikollal nem csupán a fagyálló folyadékban találkozhatunk. Arra is használják, hogy a finom sütemények tésztája ne tapadjon össze a benne lévő zsiradék miatt. Nyamm…
Lehet, hogy mi előszeretettel fogyasztjuk, de arra azért vigyázzunk, hogy kedvenc kutyánk nehogy megnyalogassa a fagyálló dobozát! Némelyik állat számára a propilén-glikol kis mennyiségben is mérgező.
A következő típusú élelmiszerekben találkozhatunk az anyaggal, mint sűrítőanyag és ízfokozó: tejes desszertek, péksütemények.
4. Bogarak
A kosenil vagy kokcsinella a bíbortetű festékanyaga. A bíbortetűből nyerik ki, mégpedig oly módon, hogy a bogarat megfőzik, megszárítják, majd összetörik. A tetveket kaktuszlevelekről szedik össze, kézzel.
Feltehetően sokunk hallott a vörös színű ételszínezékről, amit bogarakból nyernek ki, de azt már nem mindenki tudja, hogy ezt többnyire rejtett formában tüntetik fel az adalékanyagok közt, úgymint E120, kármin, natural red 4.
A következő típusú élelmiszerekben találkozhatunk az anyaggal: főként joghurtok, jégkrémek, gyümölcslevek.
5. Fa
A cellulózt, amit gyakran neveznek élelmi rostnak, fapépből és gyapotból nyerik ki. Az élelmiszergyártók ezzel segítik „kipárnázni” az olyan élelmiszereket, mint az előrecsomagolt kenyér, hogy csökkentsék a termékek zsírtartalmát. Ha legközelebb egy jó burritóra fáj a fogad, ne felejtsd el megnézni a tortilla tekercs összetevőit!
6. TBHQ
A terc-butil-hidrokinonnal alapesetben a benzinkutaknál találkozunk, a biodízel üzemanyagban, de lakkokban és gyantákban is előfordul. Amúgy pedig magas zsírtartalmú finomságokban, tartósítószer gyanánt. Némely országban betiltották a használatát, de ha valaki szereti a zsíros ételeket, valószínű, hogy túllépi az ajánlott napi mennyiséget.
Az élelmiszereken E319 a jelölése.
A következő típusú élelmiszerekben találkozhatunk az anyaggal: kekszek, metélt tészták, gyors- és fagyasztott ételek. Legmagasabb koncentrátumban a fagyasztott halkészítményekben található meg.
7. Viasz
A karnaubaviasz, más néven brazil viasz gyönyörű csillogást ad az autónknak… és az édességeknek. Egy Brazíliában őshonos pálma leveleiből vonják ki, hogy szép fényesek legyenek tőle bizonyos élelmiszerek, mint például a cukorbevonatú fánkok és a különböző ragacsos édességek. A Haribo gumimacikról amúgy is keringenek horrortörténetek, de azt is tudni kell róluk, hogy a karnaubaviasztól csillognak olyan szépen.
8. Égésgátló
A BVO-t, vagyis a brómozott égésgátló anyagot műanyag használati tárgyaknál és bútoroknál használják, hogy nehezebben kapjanak lángra. De sajnos bizonyos élelmiszerek esetében sem tekintenek el tőle, úgymint némelyik citromos ízesítésű üdítőitalnál, mégpedig azért, hogy az aroma ne csapódjon ki és kezdjen el úszkálni a folyadék felszínén.
Ha valaki túl sokat fogyaszt ebből a vegyületből, akár brómmérgezés is kialakulhat nála, ami különböző rohamokat is okozhat.
2014-ben a Coca Cola és a Pepsi is azok között a nagy cégek között volt, akik üdítőikből száműzték az égésgátló anyagot, miután egy tini tiltakozó kampányt indított az adalékanyag ellen.
9. Mesterséges karamell színezék
A mesterségesen előállított szulfitos karamell, amit az adalékanyagok közt E150-es jelölés alatt találunk, mindenféle élelmiszernek szép barna színt ad, legyen az húskészítmény vagy muffin. Lehet, hogy szép színt kölcsönöz, viszont számos bélbetegség forrása lehet. Az Egyesült Államokban már kitiltották a kólatartalmú italokból, mert rákkeltő anyag keletkezik belőle.
Az olvasottak alapján érdemes elgondolkodnunk, hogy nem kellene-e egy kicsit átalakítanunk étrendünket. Ezúttal is igaz a mondás: „Az vagy, amit megeszel.”
