10 meg nem értett jelenség az emberi testtől
Tudod mitől van az ásítás, a csuklás vagy a libabőr? 10 magyarázat, hogy mi az, ami veled is nap mint nap megtörténik.
Az emberi test egy fantasztikus gépezet, ami összetettebb, mint bármilyen más gépezet, amit valaha ember alkotott. Néhány funkciója könnyen magyarázható, néhány pedig komoly hozzáértést igényel. Sokunknak fogalma sincs, hogy az alábbi jelenségek mivel magyarázhatók – szerencsére segítségünkre vannak a kutatók, akik egyszerű magyarázatokkal szolgálnak ezekre a hétköznapi furcsaságokra.
10. Csuklás
Mindenki csuklott már életében. Legtöbbünknél gyorsan elmúlik ez a nehezen kontrollálható cselekvés, de mégis kellemetlen tud lenni. Vannak bár olyanok, akiknek komoly problémát jelent – Amerikában a múlt században élt egy férfi, Charles Osborne, aki 68 éven keresztül csuklott.
Még mindig nincs konszenzus az orvostudományban a csuklás magyarázatára. Az egyik legújabb elméletet Daniel Howes jegyzi – szerinte a csuklás a csecsemőkorból ered, amikor csöppségként így préseljük ki a levegőt a hasunkból, hogy hatékonyabban szopizhassunk anyatejet. A rekeszizmok összehúzódása egy olyan szívó hatást idéz elő, ami a szánkon keresztül kényszeríti útjára a levegőt. Howes azt mondja, csak az emlősök – az egyetlen állatfaj, akik anyatejjel kezdik a táplálkozást – csuklanak, és leginkább fiatal korukban.
9. Vakbél
Régóta azt tartják a vakbélről, hogy több kárt okoz, mint jót. Sokáig nem is ismerték a funkcióját, és hajlamos komoly egészségügyi problémákat is okozni. A vakbélgyulladás elviselhetetlen fájdalmat és lázat hozhat, akár még halálos is lehet, ha nem kezelik időben.
Csak 2007-ben jött rá a tudomány, hogy mit is csinál valójában a vakbél. Nem csak egy evolúcióból fennmaradt felesleges testrész, hanem az immunrendszerünk fontos eleme. A bélrendszer működéséhez szükséges baktériumokat tárolja. Ha bármilyen betegség, például a vérhas elpusztítja a baktériumokat a bélrendszerünkben, a vakbél tartaléka látja el újra ezekkel az
emésztőrendszerünket.
8. Csikizés
Mindenkit csikiztek már meg életében. Bár tud kellemes is lenni, a legtöbben utálják, ha velük csinálják. Pont ezért nem megy
ki sosem a divatból.
Korábban az volt rá az elfogadott magyarázat, hogy a csikizésre való reakció pánikszerű cselekvés, mintha azt éreznénk, hogy mászik valami rajtunk. Christine Harris volt az, aki számos kísérlet után új válasszal állt elő: szerinte a harci képességeinket „fejlesztjük” velük, még ha nem is tudatosan.
Harris szerint, amikor megcsikizzük a családtagjainkat vagy a hozzánk közel állókat, azzal tulajdonképpen játékosan megtámadjuk. Ezzel meglepjük az áldozatot, aki olyan gyorsan szabadulni próbál, ahogyan csak tud – ezzel azt gyakorolja, hogy hogyan szabaduljon ki egy veszélyhelyzetből úgy, hogy nem bántja a másikat. Mindenközben persze a csikiző tovább folytatja a támadást, mivel az áldozata közben mosolyog, nevet.
7. Átázott ujjak
Mindenki számára nyilvánvaló – ha sokáig vagyunk vízben, átáznak az ujjaink a kezünkön és a lábunkon. Sokáig az a magyarázat dominált, hogy víz alatt megdagad a bőrünk, és egyszerűen ez okozza a ráncokat.
Most már azonban egy lépéssel előrébb vagyunk: számos kutató szerint ez egy evolúciós vívmány, ami arra jó, hogy könnyebben foghassunk meg tárgyakat nedves környezetben. Kísérletek támasztották alá, hogy valóban könnyebben ragadunk meg bármit, ha beráncosodnak az ujjaink.
6. A „torkomban dobog a szívem”-effektus
Ugye veled is megesett már, hogy nagyon kiborultál valamin, és éreztél egy kis gumót a torkodban annak ellenére, hogy tudtad, fizikailag semmi nincs ott? Ez egy nagyon gyakori jelenség, és általában akkor érezzük, ha rossz hírt kapunk vagy ha a sírás küszöbén állunk.
A „torkomban dobog a szívem”-effektus veszély vagy stresszhelyzet következménye. Ilyen heves érzelmi szituációkban a test több vért és levegőt juttat az agyba és az izmokba, hogy azok gyorsabban reagálhassanak. Ez a szívdobogás és a légzés gyorsítását is eredményezi. Ilyenkor a hangszálaink több levegőt juttatnak át a torkunkon, és amikor nyelni próbálunk, az izmaink „egymás ellen dolgoznak”, így előidézve ezt a furcsa érzést.
5. Úgy érzed, rezgett a telefon, de nem jött se hívás, se sms
Biztosra veszed, hogy rezgett a zsebedben a telefonod, de mikor ránézel, látod, hogy nem történt semmi. Nyugi, ez sokunkkal megtörténik.
Egy 2010-es tanulmány szerint a rezgő funkcióval ellátott eszközök tulajdonosainak 68\%-a rendszeresen képzeli azt be, hogy rezgett a telefon. Ezt azzal magyarázzák, hogy az agyunk úgy értelmez különböző érzékeléseket – például egy apró elmozdulást a nadrágunkon – mintha az egy bejövő hívás lenne, mivel a rezgés is ezt kommunikálja az agy felé.
4. Hidegrázás és libabőr
Nagyon különböző helyzetekben rázhat ki minket a hideg és lehetünk libabőrösek. Alapjáraton veszélyhelyzetre reagál így a testünk. Az agyunknak egy olyan részére vannak hatással az ilyen szituációk, ami az idegrendszerünket irányítja. Ilyenkor az agy egy nagy adag adrenalint bocsát ki, hogy felkészítse a testünket a reagálásra. Az izmaink összehúzódnak, a szőrszálaink pedig égnek állnak (ez okozza a libabőrt). Ugyanez történik akkor, amikor nagyon erős érzelmet érzünk, mint például szexuális vágyat, boldogságot vagy döbbenetet. A zenétől is azért borsódzik a hátunk, mert erős érzéseket indít el bennünk, amitől az agyunk adrenalint szabadít fel.
3. Ásítás
Az ásítás olyannyira fertőző, hogy még akkor is ránk ragadhat, ha csak olvasunk róla. Ásíts hát egyet te is. Eddig két különböző magyarázat létezett rá: közismert, hogy azért ásítunk, hogy több oxigénhez jusson az agyunk, ha például fáradtak vagyunk, vagy egy megmérettetés előtt állunk (sport, vizsgaszituáció, satöbbi). Emellett még unalmat és fáradtságot is kommunikálhatunk vele.
Idén azonban egy új, érdekes magyarázattal álltak elő kutatók: egy tanulmány szerint az ásítással a testünk az agyunkat próbálja lehűteni. Az ásítás hideg levegőt juttat be a szervezetünkbe és felerősíti a véráramlást az agyban, ami elszállítja a felesleges hőt. Az agyunk felmelegszik stresszhelyzetben, sportolás közben, és akkor is, ha álmosodunk. Az ásítás tulajdonképpen egy olyan reakció a fáradtságra, ami készenléti helyzetbe próbálja helyezni az agyunkat.
2. Alkohol okozta képszakadás
Előfordulhat, hogy nagy mennyiségű alkoholfogyasztás után nem emlékszünk az este bizonyos pontjaira, vagy egyáltalán semmire.
Több tanulmány azt állítja, hogy az alkohol meggátolja, hogy a rövid távú memóriánk hosszú távúvá váljon, ami azt eredményezheti, hogy nagyon közeli eseményekre nem emlékszünk. Ez azért van, mert az alkohol megállítja azokat a receptorokat (idegsejteket), amik glutamint szabadítanak fel. Ezáltal a neuronok nem tudnak egymással normálisan kommunikálni, ami meggátolhatja az emlékezőkészségünket. Ennek ellenére az információ valahol ott van az illető agyában, és eszébe juthat, ha valaki elmeséli neki, mi történt tegnap este.
1. Tengeri betegség
A tengeri betegség és más, mozgással kapcsolatos rosszullétek sokunkat kínozzák, amikor hajón, autóban vagy más járműben utazunk. A tünetek ismertek: hányás, szédülés, rosszullét.
Ennek az az oka, hogy nem érzünk megfelelő kapcsolatot a között, hogy hogyan mozgunk és mit látunk. Hasonló hatást leginkább olyan hallucinációk okozhatnak, amik a szervezetünkbe került méreg miatt kínoznak minket. Az émelygés és a hányás a testünk reakciója, miként megpróbál megszabadulni a méregnek hitt anyagtól.
A gyógyszer mellett az is segíthet, ha folyamatosan az égre nézünk egy hajón, vagy kifelé az autó ablakán, mert így folyamatosan, megfelelően tudjuk érzékelni a mozgást magunk körül.
Ha érdekesnek találtad az összeállítást, oszd meg a cikket!
