Miért csaljuk meg azt, akit szeretünk
Mi az oka annak, hogy kifelé kacsintgat még az is, aki egyébként boldog a kapcsolatában? Egyszerűen ilyen megátalkodott az illető és kész? A School of Life nevű videócsatorna, amely tudományos jelenségeket próbál közérthetően megmagyarázni, mutatós animációt készített a megcsalás pszichológiájáról. A videó annyira elgondolkodtatott minket, hogy a szövegét – legalábbis a nagy részét – lefordítottuk. Alább olvashatjátok. Ja és íme a videó:
„A megcsalásról túl sokan gondolják, hogy az a váratlanul felhorgadó vágy következménye – vagy egyszerű aljasság. Pedig ez valójában ritka.
Amikor kapcsolatban élünk, mindannyiunknak szüksége van két ellentétes hozzávaló keverékére. Szükségünk van a Közelségre és szükségünk van a Távolságra. Egyrészt Közelségre vágyunk: ölelésre, érintésre, meghittségre… Azt akarjuk, hogy a másik ismerje a gondolatainkat és hogy mi magunk is szabadon kószálhassunk az ő elméjében.
De Távolságra is szükségünk van, hogy ne érezzük magunkat túlságosan alávetve a másiknak, ne érezzük úgy, hogy a tulajdona vagyunk. Szeretnénk megtartani a szabadságunkat. Szükségünk van egy szobára, ami csak a miénk és amihez csak nekünk van kulcsunk.
Ha túladagoltuk a Közelséget, könnyen előfordulhat, hogy mindenáron be akarjuk bizonyítani magunknak: nem függünk teljes valónkban a partnerünktől és továbbra is kívánatosak vagyunk a külvilág szemében… Ha új partnerrel bújunk ágyba, ennek oka nem egyszerűen a vágy; ilyenkor szökni próbálunk abból az érzésből, hogy a teljes identitásunk feloldódott a kapcsolatunkban.
De a túl nagy Távolság ugyanilyen mértékben képes aláásni a hűséget. A Távolságot úgy éljük meg, mint a folyamatos visszautasítást. Amikor megpróbáljuk megérinteni a partnerünket, ők arrébb húzódik. Amikor valami személyesről kezdünk beszélni, ő eltér a tárgytól. Ha ezután viszonyt kezdünk, ennek nem az az oka, hogy nem szeretjük már a partnerünket, hanem nagyon is szeretjük – csakhogy a Távolság és az elkötelezettség hiányát kibírhatatlannak és megalázónak éljük meg. Ráadásul ha a partnerünk rajtakap minket, azzal vádol, hogy nem volt elég fontos a kapcsolat, miközben a félrelépésünket éppenhogy az okozta, hogy túlságosan fontos volt.
